December első napjától kilakoltatási moratórium van. Ezt tudjuk, de tudjuk-e, hogy meddig tart, és mi lesz utána? Kikre vonatkozik, mit jelent pontosan, és mivel jár? Az elmúlt években – és időszakban – olyan sokszor változtak a szabályok, hogy hasznosnak tűnik összefoglalni az alapvető rendelkezéseket.

Általános szabályok, amelyek minden kilakoltatásra vonatkoznak

A kilakoltatási moratóriumra vonatkozó általános szabályok a végrehajtási törvényben vannak. Ezek szerint december 1. és március 1. között magánszemélyeket nem lehet kilakoltatni, de utána a végrehajtó soron kívül kívül intézkedik a lakóingatlan kiürítéséről. Nem vonatkozik a moratórium az önkényes lakásfoglalókra és azokra az adósokra, akikkel szemben a végrehajtási eljárásban korábban rendbírságot szabtak ki.

A végrehatást kérő végrehajtási kifogásban kérheti, hogy mégis intézkedjen a végrehajtó a lakóingatlan kiürítéséről, és a bíróság ennek helyt adhat, ha

• az adós, vagy a vele egy háztartásban élő személy jogosult egy másik, beköltözhető lakóingatlan használatára, vagy
• a végrehajtást kérő gondoskodik a moratórium időtartamára az adós elhelyezéséről, vagy
• a végrehajtást kérő is magánszemély, és valószínűsíti, hogy az ő lakhatása sincs megoldva, hacsak nem tud beköltözni a kiürítendő lakóingatlanba

Az ún. fogyasztói kölcsönszerződésekre vonatkozó szabályok

Akik 2004. május 1. és 2014. július 19. között

• deviza alapú, vagy
• deviza alapúnak nem minősülő, vagy
• forint alapú

kölcsön, hitel- vagy lízingszerződést (ún. "fogyasztói kölcsönszerződést”) kötöttek pénzügyi intézménnyel, azoknak a végrehajtási ügyeiben semmilyen intézkedés nem foganatosítható (tehát kilakoltatás sem), addig, amíg a pénzügyi intézmény el nem számolt el a fogyasztókkal az elszámolásra vonatkozó jogszabályok szerint.

Kivételek:

• ahol már az elszámolási törvény hatályba lépése előtt értékesítették az ingatlant, ott az ezt követően esetlegesen folyamatban lévő eljárások, tehát az ingatlan kiürítése is folytatható (ez a devizában nyilvántartott és ingatlanfedezet mellett nyújtott ún. devizakölcsön szerződésekre csak speciális esetekben vonatkozik, ld. 3. pont),
• a hitelező pénzügyi intézmény kérheti, hogy az adott ügyben állapítsa meg, hogy a fogyasztói kölcsönszerződésben nem volt olyan kikötés, ami miatt el kellene számolni – ha a bíróság ennek helyt ad, akkor folytatható a végrehajtás,
• nincs akadálya annak, hogy az adós megfizesse a tartozását, vagy a követelés megszűnését vagy összegének csökkenését bejelentsék, és az ezzel kapcsolatos eljárási cselekményeket folytassák,
• annak sincs akadálya, hogy a végrehajtás elrendelésére és az ezzel kapcsolatos eljárási cselekményekre, nyilatkozatokra sor kerüljön (de árverésre, kilakoltatásra nem),
• ha a végrehajtást kérő helyi önkormányzat vagy a helyi önkormányzat és/vagy állam 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet, és írásban kötelezettséget vállal arra, hogy ha az ingatlant ő szerezné meg, akkor 2 éven belül felújítja és pályázatot ír ki az ingatlan fekvése szerinti településen munkát vállalók részére arra, hogy az ingatlant bérelhessék (abból a célból, hogy munkahelyeket teremtsen, vagy segítse a helyben maradást).

Az olyan „devizakölcsön szerződésekre” vonatkozó szabályok, ahol már megtörtént az ingatlan értékesítése

Akik pénzügyi intézménnyel olyan hitel-, kölcsön vagy pénzügyi lízingszerződést kötöttek amelynél a tartozást euróban, svájci frankban vagy japán jenben tartják nyilván, és a tartozás fedezetéül lakóingatlan szolgált vagy a lízing tárgya lakóingatlan (ún. "devizakölcsön szerződés"), és a lakóingatlant már elárverezték, és már csak a kiürítése van hátra, ott a kilakoltatást mindenképpen el kell halasztani az elszámolást követő időszakra.

Kivétel:

• ha a lakóingatlant az árverésen helyi önkormányzat vagy a helyi önkormányzat és/vagy állam 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet vette meg, és írásban kötelezettséget vállal arra, hogy az ingatlant 2 éven belül felújítja és pályázatot ír ki a fekvése szerinti településen munkát vállalók részére arra, hogy az ingatlant bérelhessék (abból a célból, hogy munkahelyeket teremtsen, vagy segítse a helyben maradást).

Időpontok a fogyasztói kölcsönszerződéseknél és a devizakölcsön szerződéseknél

A kilakoltatási moratórium vége az elszámolással érintett ún. fogyasztói kölcsönszerződések és az ún. devizakölcsön szerződések esetén mindig az elszámolás fogyasztóval való közlésének időpontjától függ.

Az elszámolást a pénzügyi intézmény megküldi a fogyasztóknak, és ezt követően 30 napja van, hogy a végrehajtónál intézkedjen az eljárás folytatása érdekében. Ezt a folytatás iránti intézkedését követő harmincadik napon ér véget a moratórium, a végrehajtó pedig az intézkedést követő legkésőbb 60 napon belül köteles folytatni az eljárást.

Az, hogy dátum szerint mikor lesz vége a moratóriumnak ezekben az ügyekben, attól függ, hogy az adott hitelt nyújtó pénzügyi intézmény indított-e pert az állammal szemben annak megállapítására, hogy a szerződéses kikötéseik tisztességesek voltak. A perekre vonatkozó határidők befolyásolják azt, hogy mikor folytatható a végrehajtás, és így mikor folytatódhatnak a kilakoltatások.

Ezek alapján legkorábban 2015. április elején folytathatják a kilakoltatásokat, de elképzelhető olyan eset is, hogy csak december elején.

Azt, hogy egy adott bank indított-e pert, köteles a honlapján feltüntetni, így minden bank esetében ezt meg lehet nézni.

Az elszámolási határidők az alábbiak szerint alakulnak: